A 2023. évi LXXXIII. törvény, amely az egyes adótörvények módosításait rögzíti, 2023. november 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 2023. évi 171. számában.
Az új szabályok közül számos január 1-én lép hatályba, így mindenkinek sürgősen meg kell ismernie és értelmeznie kellene a változás több adózási területet érintő rendelkezéseit.
Most tekintsük át a főbb adóváltozásokat.
Az egyik legfontosabb és leggyakrabban érintett terület az SZJA.
Az egyéni vállalkozók közteherviselését egyszerűsítő rendelkezéseket eltávolították a végleges adócsomagból, noha korábban a törvényjavaslat még tartalmazta ezeket.
A módosítás indoklása szerint a változások pontos részleteiről még egyeztetésekre van szükség. Mivel ezek a változtatások eredetileg csak egy év múlva, azaz 2025. január 1-től léptek volna életbe, elképzelhető, hogy a jövőben még hallani fogunk ezekről a reformtervekről.
Az egyszerűsítések érintették volna az egyéni vállalkozók szociális hozzájárulási adóját és társadalombiztosítási kötelezettségeit is, de ezek sem kerültek be a mostani törvénybe.
A 30 év alatti anyákra vonatkozó adókedvezmény érvényesítésének feltételei módosulnak a jövőben. A változás értelmében a kedvezmény igénybevételéhez a hatálybalépés után az anyától szükség lesz egy olyan nyilatkozatra, amely tartalmazza a kedvezményre való jogosultság jogcímét, a gyermek vagy a magzat adatait, valamint a jogosultság megkezdésének, vagy megszűnésének napját.
A kiegészítő családi kedvezménnyel kapcsolatban megváltozik a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy fogalma.
A hatálybalépés után ebbe a kategóriába tartozik majd az 18. életévét betöltött magánszemély is, aki a magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül. Ennek eredményeként az utánuk járó magasabb összegű családi kedvezmény lesz igénybe vehető.
A jogalkotó egyszerűsítési szándéka következtében változik a béren kívüli juttatások és egyes meghatározott juttatások közterheinek bevallási és megfizetési rendje. A havi jelentési időszak helyett a jövőben a járulékokat abban a negyedévben kell bevallani és megfizetni, amelybe a juttatás hónapja beleesik, az egyszerűbb adminisztráció érdekében. Emellett kedvező változás, hogy a következő évben több alkalommal ajándékozhatunk kedvező adózási feltételek mellett meghatározott juttatásként számító csekély értékű ajándékot, hiszen az évi maximális alkalom száma háromról emelkedik az eddigi egyről.
Ezen felül, a törvényben meghatározott borászati termékek (palackozott, oltalmi megjelöléssel ellátott) adómentes juttatásnak minősül majd, ha azokat vendéglátás keretében, üzleti ajándékként vagy csekély értékű ajándékként adja a juttató. Fontos megjegyezni, hogy az ajándékozónak nyilvántartást kell vezetnie, amelyből kiderül a termékek beszerzésének forrása és felhasználásának módja.
Az adómentes juttatások körében érkező újítás az induló vállalkozásban munkavállaló vagy vezető tisztségviselő által ingyenesen vagy kedvezményesen megszerezhető tagsági jogot megtestesítő részesedés, például üzletrész vagy részvény. Ebben az esetben az adómentesség érvényes, amennyiben a jogot vagy részvényt a jogosult legalább három évig nem értékesíti. Az induló vállalkozás fogalma is új a törvényben, és olyan legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozást jelent, amely még nem osztott nyereséget, és nem jött létre egyesülés vagy szétválás.
A részvételi kedvet ösztönözve továbbá adómentessé válik a számsorsjátékokon elért nyeremény, például lottó vagy kenó nyeremény.
Ezek lényegében az alábbi területekre vonatkozó személyi jövedelemadó változások, amelyek a megállapodás felmondásával járó hátrányokat igyekeznek korrigálni, főként a tőkejövedelmek vonatkozásában.
A munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető kedvezmény alkalmazási köre szűkülni fog a bevezetett módosításoknak köszönhetően. Az új rendelkezések értelmében csak a magyar állampolgárságú munkavállalók, az EGT tagállamok állampolgárai, valamint a Magyarországgal határos nem EGT-államok (Ukrajna, Szerbia) állampolgárainak foglalkoztatása esetén lesz alkalmazható ez a kedvezmény.
Emellett, 2023. december 31-től már nem lehet egyszerre érvényesíteni a kutatás-fejlesztési tevékenység után járó szociális hozzájárulási adókedvezményt és a kutatás-fejlesztési tevékenység társasági adókedvezményét.
A módosítások értelmében, amennyiben egy harmadik állam állampolgára Magyarországra kerül kiküldetésre, a tevékenység ellenértékeként a tárgyhónapban szerzett jövedelem mostantól járulékalapnak minősül, tehát a szociális hozzájárulási adó alapjaként szolgál. Korábban ebben az esetben alkalmazható volt egy kedvezményes járulékalap szabály, ami azt jelentette, hogy a járulékalapnak meg kellett felelnie az alapbérnek, de legalább a bruttó átlagkereset összegének.
Bevezetik a törvénybe a nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset fogalmát, ami a teljes munkaidőben alkalmazásban állókra vonatkozó bruttó átlagkeresetet jelenti. Ezt a Központi Statisztikai Hivatal teszi közzé a Hivatalos Értesítőben. A Hivatalos Értesítő 2023. évi 10. száma szerint a 2024-ben a tárgyévet megelőző második év (2022.) havi nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresete 515.750 forint.
Fontos kiemelni, hogy 2023. december 1-től a minimálbér bruttó összege 266.800 forintra emelkedik, míg a garantált bérminimum összege 326.000 forintra növekszik. Ez a minimálbér esetében 15, a garantált bérminimum esetében pedig 10 százalékos emelkedést jelent.
A módosítás kimeneti adóztatást vezet be az eddigi bemeneti adóztatás helyett. Ennek gyakorlati következménye, hogy adókötelezettség keletkezik, amennyiben a kezelt vagyon induló tőkéjének terhére a kedvezményezett részére bevételt nyújtanak, és az öt évvel korábban bekövetkezett vagyonátadás során a juttatott vagyonelemek felértékelésre kerültek, emiatt eszközérték növekmény keletkezett.
Ez a változás kizárólag a 2023. szeptember 12. után létrejött bizalmi vagyonkezelőket érinti, és ezt a szabályt a jelzett dátumot követően létrejött magánalapítványokra is alkalmazni kell.
Az új változások egy új kutatás-fejlesztési támogatási jogcímet vezetnek be 2023. december 31-ig, amely alternatívája lesz az eddig elérhető K+F adóelőnyöknek. Ennek bevezetése a globális minimumadós kiegészítő adó miatt történik, azért, hogy az új kedvezményt ott is érvényesíthessék, mivel az új K+F adókedvezmény a globális minimumadóban elismert visszatérítendő adókedvezményként minősül majd.
Fontos megjegyezni, hogy az elszámolható költségek köre szűkebb, mint a korábbi K+F adóalapcsökkentő tételnél figyelembe vehetők voltak. Az adókedvezményt az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés tevékenységére és ezekhez kapcsolódóan részletezett közvetlen költségekre lehet alkalmazni, először a 2024-es adóévben.
A kedvezmény mértéke az elszámolható költség maximum 10%-a lesz, amelyhez további euró alapú felső határértékek is kapcsolódnak. Ezt a kedvezményt a felmerülés évében és az azt követő 3 évben lehet felhasználni. Fontos változás, hogy az adókedvezmények érvényesíthetőségi sorrendje is megváltozik; az új K+F kedvezmény minden más adókedvezmény előtt alkalmazandó, és segítségével akár a társasági adót is nullára lehet csökkenteni.
A törvényi változások, amelyek a globális minimumadó bevezetésével megegyeznek, egyedülálló lehetőséget kínálnak az adózóknak. A 2023. december 31-ét megelőző napon bejelentett, nem minősülő részesedések utólagos bejelentésére van lehetőség a 2023. adóévre vonatkozó éves társasági adóbevallás benyújtására vonatkozó határidő utolsó napjáig. Ezen részesedések utólagos bejelentése lehetőséget teremt arra, hogy ezek későbbi elidegenítése akár adómentesen is megtörténhessen.
Az általánosabb szabályokat alkalmazva a törvénymódosítások meghatározzák az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. Ennek értelmében minden olyan külföldi személy minősül ellenőrzött külföldi társaságnak, akinek az állandó telephelye az illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles. Az ilyen társaságok által az EKT-től származó jövedelmek és ezekhez kapcsolódó költségek kedvezőtlenebb adózási feltételeket hoznak magukkal, és speciális nyilvántartást vagy dokumentációt igényelhetnek.
A változtatások kiterjesztik a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségek és ráfordítások körét. Az olyan államokba irányuló jogdíj- és kamatfizetések nem lesznek levonhatók, amelyek szerepelnek a nem együttműködő országok és területek uniós jegyzékében, vagy alacsony adókulcsúnak minősülnek.
A társasági adó törvény meghatároz certain esetekben a kapcsolt vállalkozásokat. A módosítások kiterjesztik ezt a definíciót, és néhány esetben már testvérvállalatok között is alkalmazhatóvá teszik. Így a 25%-os részesedés vagy jogosultság már kapcsoltságot eredményezhet.
Pontosítások történnek az Európai Bírósági engedélyen alapuló kedvezmények feltételeit illetően. Ha az adókedvezményből eredő beruházás jelentőségű, akkor az adóalany engedélyt kell szereznie, különben a kedvezmény maximális mértéke 30 millió euróra emelkedik. Emellett több részletszabályt és fogalmat pontosítanak a kedvezménnyel kapcsolatban.
Az energiahatékonysági beruházások és felújítások adókedvezményének rendszere átalakul. Bevezetésre kerül az „alternatív beruházás, felújítás” fogalma, amely hatással lesz az elérhető adókedvezmény mértékére. A maximális kedvezmény mértéke 30 millió euróra emelkedik, feltéve, hogy a felújítás esetén az energiahatékonyság 20%-kal javul. További részletszabályok és fogalmak kerülnek bevezetésre a kedvezmény alkalmazásával kapcsolatban.
Az adózás alapján a KIVA alap meghatározása összhangba kerül a szociális hozzájárulási adó 2024. január 1-jétől hatályos kedvezmény összegével. A KIVA alanyiság megszűnik, ha a KIVA alany zRt. nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul. KIVÁ-ból történő kilépés esetén az adóalanynak a hatályos szabályok szerint 2 évig nincs lehetősége újra a KIVA-t választani. Az új módosítások lehetővé teszik, hogy a jogutód(ok) 15 napon belül újra választhassák a KIVA-alanyiságot, ha a végelszámolás könyvszerinti értéken megvalósított egyesülés vagy szétválás miatt szűnne meg.
Az adótartozás értékhatára nő, amely után az önkormányzat közzéteheti az adósok adatait. 90 napon túl fennálló tartozás esetén az értékhatár 500.000 Ft-ra növekszik. A törvény bevezeti a kötelező visszaváltási rendszerhez kapcsolódó fogalmakat, és meghatározza az érintett adózók nettó árbevételét és az eladott áruk beszerzési értékét a visszaváltási díj nélkül. A globális minimumadóra vonatkozó szabályok értelmében, ha a vállalkozó társasági adókedvezménnyel él a kutatás-fejlesztési tevékenységére vonatkozóan, akkor a helyi iparűzési adót nem csökkentheti az adóévben elszámolt közvetlen költségekkel.
Két lépésben kivezetik a közművezetékek adóját. 2024. január 1-jétől már nem tartozik az adó tárgyához a hírközlési vezeték, míg 2025. január 1-jétől teljesen megszűnik ez az adónem.
A reklámadó felfüggesztését további egy évig meghosszabbítják, egészen 2024. december 31-ig.
2024-től az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő külön közteher szociális hozzájárulási adónak minősül. Fontos megjegyezni, hogy a köztehert továbbra is az Efo tv. szabályai szerint kell teljesíteni, és a szociális hozzájárulási adó kedvezményei nem alkalmazhatóak rá.
Az eÁfa és M2M adatszolgáltatás bevezetése: Az adócsomag részletes rendelkezéseket tartalmaz a NAV által biztosított eÁfa rendszerre vonatkozóan. 2024. január 1-jétől az adóalanyok az eÁfa rendszeren és az M2M adatszolgáltatás keretében is benyújthatják áfabevallásukat. Az eÁfa rendszer lehetőséget biztosít az elektronikus felületen keresztül történő áfabevallásra a NAV által nyújtott információk alapján készített tervezet felhasználásával. Másrészt szabványosított fájlt is fel lehet majd tölteni a NAV felületére közvetlen számítógépes, gép-gép kapcsolaton keresztül (M2M). Mindkét esetben az adóbevallások csak az adózó jóváhagyásával tekinthetők véglegesnek.
Az e-pénztárgép rendszer bevezetésével kapcsolatosan a javaslat új rendelkezéseket iktat be az áfa-törvénybe a nyugták tekintetében. Az adóalanyoknak kötelező lesz az e-nyugtán a termékek vagy szolgáltatások pontos megnevezését feltüntetni, valamint a termékek globális kereskedelmi áruazonosító számát, amennyiben az elérhető lesz, valószínűleg 2028-tól. Emellett az adócsomag bevezet egy új adatszolgáltatási kötelezettséget, melyet az e-nyugták esetében valós időben, más bizonylatok esetében pedig legfeljebb 3 napon belül kell teljesíteni. A tervek szerint az e-Nyugta rendszer keretében lehetőség nyílik bármilyen digitális eszköz használatára a nyugták kibocsátására.
Ezen módosítások mellett a törvénycsomag jelentős változásokat hoz az adómentességi rendszerben is, mivel összehangolja azt a közösségi joggal. Ennek értelmében 2025. január 1-től a belföldi adóalanyoknak lehetőségük lesz választani az adómentesség mellett egy másik uniós tagállamban végzett ügyletek esetében. Ugyanakkor a külföldi adóalanyok is jogosultak lesznek az adómentesség választására a belföldön végzett ügyletek tekintetében.
Az adócsomag a héa-irányelvnek való megfelelés érdekében módosítja a teljesítés helyére vonatkozó szabályokat, különös tekintettel a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási eseményekre és rendezvényekre. A változások értelmében, ha valaki virtuálisan vesz részt egy kulturális, művészeti vagy tudományos rendezvényen, az ügyletet az igénybe vevő országában kell adóztatni. Eddig ilyen esetekben csak a rendezvény helyszíne számított teljesítési helynek, de a módosítás az adózást az igénybe vevő országába helyezi át. Ezenkívül az ilyen jellegű online szolgáltatások esetében nem adóalanyoknak a szolgáltatást igénybe vevő lakóhelye szerint kell majd adózniuk.
Az adófizetők körében korábban bizonytalanság állt fenn a fogtechnikusok és fogorvosok tevékenységéhez kapcsolódó áfa-mentességek terén. A módosítás tisztázza, hogy a fogtechnikusok és fogorvosok által nyújtott szolgáltatások, valamint a fogászati protézisek értékesítése jogosultak az adómentességre. A mentesség hatálya kiterjed a nem közszolgáltatónak minősülő szolgáltatók általi beteg- és sérültszállításra is, amennyiben a szolgáltató speciálisan erre a célra felszerelt járművel végez.
Az adócsomag tisztázza a különleges gyógyászati célú anyatej-helyettesítő tápszerek, az anyatej-helyettesítő tápszerek és az anyatej-kiegészítő tápszerek besorolását, amelyekre az 5%-os kedvezményes áfa-kulcs vonatkozik. Ezenkívül 18%-os áfakulcs alá sorolja a desszert jellegű sajtkészítményeket, mint például a túró rudik.
Az ingatlannal kapcsolatos építési-szerelési és egyéb szolgáltatások után az adót a szolgáltatás igénybe vevője fizeti meg, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött. 2024. január 1-től a hatósági engedély vagy bejelentés az szolgáltatás nyújtójának tevékenységéhez kapcsolódik, és a szolgáltatásnyújtóját terheli a fordított adózás kötelezettsége.
A családi otthonteremtési kedvezménnyel megszerzett lakóingatlanok esetében kiterjesztik a visszterhes vagyonátruházási illeték alóli mentességet a kistelepülési CSOK-ra is.
A DAC7 hetedik módosítása, amely 2024. január 1-jén lép hatályba az adminisztratív együttműködésről szóló uniós irányelvben, kiterjeszti az adatszolgáltatási kötelezettséget. Ennek érdekében módosítani kell a ’08 jelű bevallást a hiányzó információk hozzáadásával. Az új adatokra az adóhatóság rendszereiben jelenleg nincs információ, ezért szükségessé vált a „Havi bevallás a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adóról, járulékokról és egyéb adatokról” elnevezésű, ’08 jelű bevallás kiegészítése.
A 2024. július 1-jétől életbe lépő e-pénztárgép rendszerek használatának feltételeit szabályozó adócsomag számos általános és technikai rendelkezést tartalmaz. Az új típusú e-pénztárgépek tervezett módon váltják fel a jelenlegi online pénztárgépeket. Ezek az eszközök lehetővé teszik, hogy a vásárlásokról elektronikus nyugtát állítsanak ki, amelyeket a vásárlók mobiltelefonos alkalmazáson keresztül tölthetnek le. Az új rendszerben a nyugtákat kizárólag elektronikus formában állítják ki, és a vásárlók csak papíralapú másolatot kérhetnek az eladótól. A szabályok rögzítik a NAV jogosultságait, és előírják, hogy a nyugtákat 10 évig meg kell őrizni a nyugtatárban.
Az adócsomag értelmében az év közben tevékenységüket megkezdő személyeknek a csoportos adóalanyisághoz való csatlakozásról szóló kérelmüket az adóhatósági bejelentkezéstől számított 30 napon belül be kell nyújtaniuk. Eddig ezt a kérelmet a bejelentkezéssel egyidejűleg kellett benyújtani. A határidő elmulasztása esetén nincs lehetőség igazolási kérelem benyújtására.
A jövőben felülvizsgálják az adótartozással rendelkező adóalanyok listájára vonatkozó szabályokat mind a központi, mind az önkormányzati adóhatóságok esetében. A módosítás értelmében az adózó kérelmére nyolc napon belül törölhető lesz az adótartozó az közzétételi listáról, ha a fizetési kötelezettségét vagy adótartozását rendezte.
Az adózók jogai tovább bővülnek azzal, hogy a végelszámolás során is észrevétellel élhetnek a módosításnak köszönhetően. Ezt lehetőség az ellenőrzést lezáró jegyzőkönyv átvételétől számított nyolc napon belül áll rendelkezésre.
A törvény kiegészül a palackok és italos dobozok újrahasznosítható termékként és önkéntes visszaváltási díjas termékként való elszámolására vonatkozó szabályokkal. 2024. január 1-jétől indul a kötelező visszaváltási rendszer. Az új rendszerrel kapcsolatos gazdasági eseményeket főszabály szerint a termék nettó értékesítési vagy beszerzési árának módosításával kell elszámolni. A nem újrahasznosított termékek után fizetett kötelező visszaváltási díjat az esetlegesen keletkező EPR díjat igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni, míg az összeget egyéb ráfordításként kell kezelni.
A globális minimum adórendszerrel együtt bekerült a magyar számviteli szabályokba az IFRS beszámolási rendszerben jól ismert ún. halasztott adó, melyet a vállalkozások választhatnak. A mérlegben a halasztott adókat befektetett eszközként vagy hosszú lejáratú kötelezettségként lehet kimutatni, és azok a jövőben az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke és a számított könyv szerinti értéke közötti különbség miatt csökkentik vagy növelik a nyereségadó kötelezettséget. A halasztott adó szabályok alkalmazását a számviteli politikában rögzíteni szükséges, és fontos részletszabály, hogy a halasztott adószabályokat már a 20
A GloBE irányelv magyarországi implementációjához kapcsolódó törvény alapján a globális nagyvállalatok magyar illetőséggel rendelkező leányvállalatai, fióktelepei és telephelyei kiegészítő adókötelezettség alanyai lehetnek. Az érintett vállalatcsoportoknak az adóévet megelőző négy évből legalább kettőben a végső anyavállalati konszolidált beszámoló szerinti éves bevétele elérte vagy meghaladta a 750 millió eurót. Az érintett adókötelezettségű társaságoknak az érintett adóév kezdetétől számított 12 hónapon belül be kell jelenteniük, majd ezt követően az adóbevallást kell benyújtaniuk a GloBE kiegészítő adó tekintetében. Ha a bevallás elkészítésére másik csoporttag kötelezett, akkor a belföldi csoporttagnak csupán adatszolgáltatásra van kötelezettsége. A globális minimumadóval kapcsolatos részletes szabályokat itt terjedelmi okokból nem részletezzük, de kiemeljük, hogy az érintettség lehetőségének felmerülése esetén célszerű cégcsoport szinten gondosan eljárni.
Az új év mindig izgalmas lehetőségeket hoz magával, különösen az adózási szempontból. Az 2024-es adócsomag változásai széles körű hatással lehetnek az adófizetők és vállalkozások pénzügyi helyzetére. Fontos, hogy időben tájékozódjunk az új szabályokról, és szükség esetén konzultáljunk szakértőkkel, hogy a lehető legoptimálisabban kihasználhassuk az adókedvezményeket és minimalizálhassuk az esetleges terheket. Az adócsomag változásaival való ismerkedés és azok alkalmazkodása segíthet abban, hogy sikeresen navigáljunk az adózási év kihívásaiban.
Forrás: mkvkok.hu, Magyar Közlöny 2023. évi 171. szám