Január 1-től hatályos az új ESG-törvény

Jelentős változások a magyar vállalatok életében

Az Országgyűlés 2023. december 12-én elfogadta a fenntartható finanszírozás és egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló társadalmi felelősségvállalás szabályairól szóló javaslatot. A törvény 2024. január 1-jén lép hatályba.

A szabályozással a jogalkotó célja, hogy lefektesse a hazai fenntarthatósági jelentéstételi és ellátási lánc átvilágítási kötelezettségek alapjait, és megfeleljen az EU fenntarthatósággal kapcsolatos iránymutatásainak.

Az elfogadott törvény rendelkezései két fő területet érintenek:

  • a fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségek bevezetését, valamint
  • a CSRD implementáció előkészítését.

A törvény személyi hatálya több lépésben terjed majd ki a magyarországi székhelyű, közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokra és minden egyéb nagyvállalatra, valamint közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalatra.

Az új szabályozás jelentős része már 2024. január 1-jén hatályba lép, míg a kamarai tag könyvvizsgálókra vonatkozó egyes szabályok 2025. január 1-jén. Továbbá a hatósági bírságok kiszabására 2026. január 1-től lesz lehetősége a hatósági jogkör gyakorlójának, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának.

A vállalkozásoknak az alábbi kötelezettségekkel kell számolni

  • kockázatkezelési rendszer létrehozása
  • panaszkezelési eljárás biztosítása
  • belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása
  • rendszeres kockázatelemzések elvégzése
  • megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása
  • ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése
  • közvetlen szállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében
  • évente ESG-beszámoló elkészítése az előző évben elvégzett átvilágítási
    tevékenységről és annak eredményeiről.

A javaslatban megfigyelhetők a német ellátási láncok átvilágításáról szóló törvény (LkSG) és az Európai Unió ellátási láncok átvilágításáról szóló javaslatának (CSDDD) bizonyos elemei, melyek az ENSZ ajánlásaira épülnek. A CSRD-nak, azaz a nem pénzügyi jelentéstételre vonatkozó EU-s követelményeknek és az ahhoz kapcsolódó ESRS sztenderdeknek a magyar jogrendbe való transzformációja későbbi időpontban várható, jelen javaslat ezek rendelkezéseit értelmezésünk szerint még nem tartalmazza. A CSRD követelményeinek megfelelő, ESRS szerinti jelentés az átvilágítási folyamat és kockázatok leírásánál messzebbre mutat, így jelen törvény az erre való felkészülést segíti elő.

Scroll to Top